Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

pulitzermacskaparás

Felkavarodás

2019. október 24. 08:46 - Pulitzermacska

.... még a nyáron írt egy írásomra, hogy Maga még mindig egy csoda! Leprintscreeneltem, hogy kitehessem a dolgozószobámban. Tegnap meg megjelent és egy súlyosszép naplementében volt részem vele, ami annyira felzaklatott a legnemesebb és a legvadabb értelemben is, hogy a futópálya adta a másikat, ahol gyorsabb voltam mint valaha, mert mégsem üthettem meg senkit és üvölthettem másokkal, azért amit érzek, hát kifutottam magamból. Olykor az ég felé emelt tekintettel, máskor méltatlankodó kézmozdulatokkal kérdeztem könyörögve, hogy Borostás miért nem képes egyetlen apró jelét sem adni annak, hogy érdeklem. Hogy miért hagyta nyitva azt a kurva kaput, ha úgy érzi, nem szeretné, hogy most bárki, akárki bemászkálna rajta. Hogy miért nem mondja ki, amit érez. Akkor is, ha az bizonytalanság, akkor is, ha az elutasítás, akkor is, ha látszólag gyengeség. Mi a francért nem mer gyenge lenni és azt mondani, hogy kedves vagy, de nem tudok ígérni semmit, jobb, ha nem ringatózol "semmi akadálya, hogy megismerjük egymást" mondatokba, mert fogalmam sincs mit akarok vagy mennyi időre van szükségem az öntisztuláshoz. Ez tiszta sor lenne.

Persze, ez a különös szembesülés azzal, hogy milyen kisnyúl a kedves, felhányt ezernyi kérdést. Többi közt azt is, hogy ki tud-e karakánul állni amellett, amit akar. Hogy tud-e, mer-e szeretni és azzal kockáztatni. Hogy képes-e odaállni és kinyilatkoztatni azt, ami az ő tényleges vágya. Hogy ha tizenéven át tényleg soha mással még csak nem is flörtölt, tudja-e egyáltalán milyen a női lélek. És tudom-e én, hogy mire és kire várok egyáltalán, és ennek van-e bármi értelme, azon túl, hogy a szerelemnek semmi értelme és mégis mindennek az értelme az, és az amögött megbújó mély szeretés.

A villanypásztorok között átbújni, a szikes talajban, a kisnövésű ezernyi pittypangban és a naplementében gyönyörködve megérezni, hogy aki melletted sétál ezernyi kis energiaszállal kötődik hozzád. Hogy alig tudsz valamit róla, de vele rezegsz, hogy a kérdései mennyire természetesnek hatnak, pedig a legmélyebbre mennek, hogy az ölelése milyen otthonos, hogy a keze a kezedbe, mintha tegnap is ott nyugodott volna. És aztán minderre azt mondani, óh, én most nem, mert én most még, meg majd talán, de majd akkor... és csak azt tudni, hogy azzal a másikkal, akire vársz, még esélyed sem volt személyesen így megélni egymást, de nem tudod elengedni, mert beleszerettél az ismeretlenbe és tudni akarod, és látni akarod, hogy lehet-e, hogy képes-e, hogy ő-e vagy csak megvezetett az a belső hang és akkor van még dolgod magaddal bőven...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pulitzermacska.blog.hu/api/trackback/id/tr8115258722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.